Zene: KATT |
Sziasztok!
Meg is hoztam a folytatást. Remélem tetszeni fog. Nem lett annyira szörnyű!! ;) Köszönöm az előző részhez a megjegyzéseket. Nem is tudjátok, hogy örülök minden egyes kominak. Kérlek most is szintén nyilvánításotok ki mi az ami tetszik vagy mi az amiben valami hibát találtok! Ezzel nekem sokat tudtok segíteni!
Ami pedig a tegnapi/mai nap nagyon feldobta a kedvem, hogy a blog megkapta a első díját (KATT). Nagyon köszönöm, hogy itt vagytok és olvassátok!! <3 Jó olvasást!
Ami pedig a tegnapi/mai nap nagyon feldobta a kedvem, hogy a blog megkapta a első díját (KATT). Nagyon köszönöm, hogy itt vagytok és olvassátok!! <3 Jó olvasást!
Pussz: Fafaa
-Még is mi az ördögöt akarsz ilyenkor elintézni? Csak
nem azt, hogy ágyba tedd azt a formás segged? –kérdi Heikki már eléggé
fáradtan, de azért még a humora ott van. Nem tudok normális válasszal
előrukkolni, és valljuk be hazudni sem akarok.
-Beszélnem
kell Nandoval. Megígértem neki…
Már egy ideje
Nando ajtaja előtt állok, és készülök, hogy beszéljek vele, de nem nagyon
akaródzik bekopogni. Valahogy kicsit bánt a dolog, hogy csak így ott hagytam
Brittáékat, viszont tudom ha meg Allal nem beszélek akkor Ő meg összerúgja
velem a port. Ez volt az amit kifejezetten utáltam mindig is benne. Olykor
kényesebb volt mint egy kisgyerek, aki nem kap meg valamit amire nagyon vágyik.
Szemmagasságba
emelem a kezemet és végre tudtát adom annak, hogy itt vagyok.
Hosszas
várakozás után nyitja ki a minket elválasztó barna ajtót. Álmosan dörzsöli a
szemét. Egyetlen egy pizsama nadrág van csak rajta.
-Ellie? Mit
csinálsz te itt…hajnalok hajnalán? –pillant rá a szobában elhelyezett digitális
órára.
-Tudod
sajnálom, hogy ma pontosabban tegnap nem tudtam már beszélni veled…közbe jött
ez-az. Pár fontos dolog. Amiről tudnod kell. –nyögöm ki nehezen a szavakat.
-Ebben biztos
vagyok, de muszáj erről engem szombat reggel fél háromkor felvilágosítani?
–teszi csípőre egyik kezét.
-Nem…vagyis de.
Ahh már azt sem tudom mit beszélek. –fogom fejem mérgemben.
-Nem
beszélhetnénk meg ezt holnap? Rohadt fáradt vagyok. –ásít közben egy
hatalmasat.
-Akarod mondani
ma?! –vágok közbe.
-Az mindegy. A
lényeg, hogy egy normális emberi időpontban. –felel kicsit morcosan. –Amúgy sem
tudom, hogy juthatott eszedbe ilyenkor beszámolót tartani. Talán ennyire sok
volt a pia az esti buliba? Vagy mi a franc? –kezd veszekedésbe.
-Csak gondoltam
elmondom, hogy mért nem sikerült beszélnem veled tegnap, hogy ebből ne legyen
harag. De úgy téged ez sem érdekel, csak féltékenykedsz itt. –kezdek én is kikelni magamból.
-Elárulnátok,
hogy mi az Istent ordibáltok Ti itt? –érkezik meg Sebastian is. Ohh édes anyukám már csak tényleg Ő
hiányzott!
-Nah és Te?
–nézünk Nandoval mind a ketten felé.
-Ilyen hangos
csetepaté közben aludni sem tud az ember. Fejezzétek be! –mondja suttogva, de
hangjában érezhető a mérgesség.
-Ne mondd már
meg, hogy kivel mikor mit csinálok…–mondja Fernando totál flegmán. Sebnek
mintha az egyik fülén be a másikon meg ki menne a Ferraris pilóta megjegyzése.
-Tudod mit Al,
holnap befejezzük. Ilyen állapotban beszélni sem lehet veled. –lököm oda neki
érzelem mentesen.
Sarkon fordulok
és ott hagyom a két pilótát. Al teljesen bunkó volt. Jó mondjuk azért tőlem sem
megszokott, hogy ilyen időpontban látogatom meg Őt, de akkor is. De Sebastian
meg, hogy a francba került oda?
Sebesen szedem
a lábaimat, így hamar érkezem meg a saját szobám elé. Pénztárcámba megkeresem
az ajtóhoz társuló kártyát majd egy érintéssel ki is nyitom azt. Minden erőmet
összeszedve nyomom be a nehéz elválasztót tárgyat, majd felakasztom a táskámat a
farmer kabátommal együtt a fogasra. Figyelmemet ismét a fából készült ajtónak
szentelem. Lenyomom a kilincset és behajtom az ajtót, de ekkor a túl oldalt
erős kezek próbálják szándékomat gátolni. Engedek neki és kitárom előtte a
minket elválasztó tárgyat, majd szemeimet Őrá vezetem.
-Óhajtasz még
valamit vagy végre lefeküdhetek? –próbálok közömbös maradni az előttem álló
Sebastiannal, ami valljuk be elég nehezen megy. Már csak pusztán a kinézete is
feltüzel és ha tehetném pulóverénél fogva berántanám a szobámba, és reggelig ki
sem engedném.
-Még is mi volt
ez a veszekedés? –dönti neki alkarját az ajtószegélynek.
-Nem tartozik
rád! –fonom keresztbe a karomat magam előtt. Seb hatalmasa sóhajt, majd szabad
kezével végig túr szőke hajában, utána pedig szemeit mélyen az enyémbe fúrja.
Még a szám is kiszárad ettől a nézéstől.
-Jó éjt
Sebastian! –próbálom a lehető legmeggyőzőbben kiejteni a szavakat, és még
mielőtt válaszolna bezárom előtte az ajtót.
*reggel*
Telefonom éles
csörgésére ébredek, amit az éjjeli szekrényre tettem le még hajnalban. Nem
nézem meg ki keres, egyből felveszem és fülemhez emelem a készüléket.
-Halo? –szólok
bele rekedtes hangon.
-Elli? Berni
vagyok… –hallom meg bácsikám ismerős hangját. –Mikor jössz ki a pályára?
Kettőkor kezdődik az időmérő.
Rövidke
mondatai közben telefonom kijelzőjére nézek, hogy megbizonyosodjak abban
tényleg ennyire késő lenne, hogy Ő már a pályán van.
-Fél óra és
kinn vagyok. –mondom ijedten, és már bontom is a vonalat. Kiugrok a puha
ágyikóból és a bőröndömben turkálok megfelelő ruha után. Az időre tekintettel
egy rövid farmer nadrágot és egy lenge ujjatlan pólót húzok fel.
Gyorsan
kifésülöm a hajam és kiengedve hagyom. Magamhoz veszek egy kis pénzt illetve a
nyakamba akasztom a beléptető kártyámat. Miután elvégeztem a fürdő szobai
rituálémat, még gyorsan felhelyezem a napszemüvegemet és már rohanok is a
taxikhoz amik a hotel előtt állnak.
Egy viszonylag
kedves sofőrt kiválasztva bepattanok a kocsiba és a pontos címet megadva már
száguldunk is Budapest utcáin. Alig telik el 20 perc már fizetek is és indulok
be a pályára. Fogalmam sincsen hol keressem Berni bácsit, ezért utam először a
paddockba vezet, hogy valami ehetőt magamhoz vegyek. Szemeim kápráznak a
sok-sok finomságtól ami azon a megszámlálhatatlan mennyiségű asztalon terül el. Gyorsan a kezembe veszek
egy szalvétát és abba belecsomagolok két túrós batyut és már rohanok is le a
boxokhoz.
Karórám azt
mutatja, hogy még van közel egy órám az időmérőig, de még sem lassítom le
lépteimet. Céltudatosan megyek teljesen az RB istállóig, majd amint elérem a bejáratot végig sétálok a kis folyosón és az autóknál kötök ki. Észreveszem a
hátsó asztalon ücsörgő magányos Brittát és egyből felé indulok. Ő is meglát és
egyből mosolyra görbül szája.
-Szia! Jó
sokáig aludtál. Ennyire kiütött a tegnapi buli? –köszönt kedvesen és összébb
húzza magát az asztalon, hogy én is oda tudjak ülni.
-Mondhatjuk úgy
is. Az egyiket neked hoztam. –nyújtom át az édes finomságot.
-Uhh köszönöm.
Ez most igazán jól fog esni. Egy joghurton kívül ma még nem is ettem semmit.
–mondja és már bele is harap a még meleg péksüteménybe. –Mennyei! Köszönöm még
egyszer. –hálálkodik.
-Igazán nincs
mit. –nevetek halkan és én is hozzáfogok reggelizni egy órakor. Apró
beszélgetést folytatunk étkezés közben, miközben megérkeznek a pilóták is.
Először Ricci lép be a kocsikkal elfoglalt helységbe. Vigyorogva int nekünk,
amit mi viszonzunk is. Dan már teljesen fel van öltözve. Egyedül a sisakját és
a kesztyűjét kell még felvennie. Őt követi a négyszeres világbajnok Sebastian
Vettel. Overálja mindössze derekáig van felhúzva ezért felsőtestén még látszik
az ugyan úgy kinéző de fehér lángoktól védő textil anyag. Komoly arckifejezése
egyből eltűnik amint megpillant minket Brittával. Egy kis ideig gondolkodik,
hogy csatlakozzon-e hozzánk vagy nem de végül utóbbi mellett dönt és bár férfias
még is kecses mozdulatokkal közelít felénk. Amint közvetlen környezetünkben van
jókedvűen köszön.
-Jó
reggelt…–mondja kedvesen, de hangjában hallani lehet a humort, hiszen reggel
egyenlőre csak nekem van. Brittával ők már közel két órája ide kinn vannak. Britta
megpróbálja visszatartani nevetését Én pedig fülig vörösödöm…
Hali! :) Megint nagyon jó sikerült ez a rész is ;) Az esti vitájuk annyira tetszett.Félre ne értsd nem azért mert vitáztak hanem mert így teljesen világos lett hogy mind a két pilóta nagyon kedveli Ellit :3 Kiváncsi vagyok mi sül majd ki a dolgokból :D És remélem a következő rész még hosszabb lesz mert ebből sohasem elég.Alig várom a következő részt :*
VálaszTörlésAnita xx
Kedves Anita!
TörlésNagyon szépen köszönöm, hogy minden alkalommal lelkesen komizol a blogon!.:) Nem is tudom, hogy háláljam meg...örlnék ha feltudnám venni veled a kapcsolatot, mert nagyon szimpatikus, hogy tényleg ennyire szíveden viseled a blog történetét.
Ha lehetne akkor kérlek itt kommentbe linkeld a facebook-odat ha van...de nyugodtan e-mailba is elküldheted:) <3
kmettfanni@gmail.com
Puszii: Fafaa
Írtam üzenetet facebookon ;) :*
TörlésPuszi: Anita xx